2016. március 10., csütörtök

Úrjrakezdem – Keleti ihletésű Ráksaláta

Már elég régóta napi szinten gondolkozom a folytatáson. Elkényelmesedtem, túl sok lett a munkám és valahogy leépítettem az életemből ezt a blogot. Hiányzott, többször próbáltam összekapni magam, hogy folytassam, de valahogy hiányzott a motor hozzá. Az öcsém is rengetegszer elmondta, hogy csináljam.
Pedig a főzést nem hagytam abba, továbbra is csinálom, olvasom, kutatom a tudományt. Sokat járok Hollandiába az utóbbi másfél évben és ott is tobzódom az ott fellelhető alapanyagokban, rátaláltam milyen jó dolog a halal bárányhús és a különböző tengeri halak – na jó, ez utóbbi azért eddig sem volt különösebb kérdés – de kéznél van és bátran használom is.
A recepteket továbbra sem írom le, ezért állandóan improvizálok. Erre is jó ez a blog, hogy így legalább marad valami írásos és képi lenyomata az ételeknek.
Úgy látszik a tegnapi és mai tavaszi napsütés meghozta az ihletet az újrakezdéshez vacsorakészítés közben döntöttem úgy, hogy folytatom. Talán ezért a vacsora is különlegesebbre sikeredett, gondoltam megosztom veletek.

Keleti Ihletésű Ráksaláta
2 főre






















Meleg rész:
kb. 20 db rákocska
4-5 virág brokkoli
1 marék aprított koriander
2 gerezd fokhagyma
2 teáskanál szójaszósz
2 teáskanál édes-csípős szósz

Saláta rész:
1 marék mungóbabcsíra
1 fej salátaszív
1/2 avokádó
1 marék aprított koriander
2 gerezd fokhagyma
pirított fekete szezámmag
1 kávéskanál mogyoróvaj
1 teáskanál hoisin szósz
citromlé ízlés szerint
egy csepp tökmagolaj
1 kávéskanál halszósz
1 csepp méz



Az egész úgy indult, hogy ma bekeveredtem a Rákóczi téren a kínai boltba, ahonnan egy nagy zacskó fagyasztott rákkal távoztam.
Volt a hűtőszekrényben még egy árva salátaszív, egy negyed, valaha szebb napokat látott brokkoli és a mungóbabcsíra, amit magam csíráztattam és már itt volt az ideje, hogy a végére járjunk.
Így indul egy improvizációs vacsora, ami mindig közben alakul ki, jön egy ötlet és a köré szerveződnek az alapanyagok. Jelen esetben ez a rák volt.

Kipakoltam mindent a konyhapultra és elképzeltem, hogy mit is lehetne kerekíteni belőle. Mostanában eléggé rákaptam a mogyoróvajra – ezt is Hollandiai tartózkodásaimnak köszönhetem, ott elég sok mindent készítenek vele és mióta azt is tudom, hogy mennyire jót tesz, szívesen  alkalmazom. Ez lesz a salátaszósz.
A rákhoz pedig, a jól bevált fokhagyma-petrezselyem kombót gondoltam, de petrezselyem hiányában ez korianderré változott.

A meleg részt a fokhagyma és a brokkolik megpirításával kezdtem, nyakonöntöttem némi szójaszósszal só helyett, aztán a rák került a serpenyőbe, aminek csak néhány percre van szüksége, hogy készre piruljon, ereszt egy kis levet amit a brokkoli örömmel fel is szippant. Zárásként jöhet a maroknyi koriander és némi édes csípős szósz. A főzési művelet kb. öt percet vesz igénybe, a brokkoli kicsit átveszi a rák, a fokhagyma ízét, de kellőképpen roppanós marad.

A hideg részhez felszeleteltem a salátákat összekevergettem (ez nem nagy művelet), még talán egy kis rukkolát is elbírt volna, azt a csípőskés ízt még el tudtam volna képzelni a mixben. Itt a szósz ami fontos. A kanál mogyoróvajat összekeverem a kanál hoisin szósszal és egy pici tökmagolajjal, majd citrommal tettem frissebbé és halszósszal "sóztam". Utolsó simításként egy csepp mézzel lett tökéletes a salátaszósz. Jól összedolgoztam a zöldekkel, hogy mindenhova jusson.
Fontosak az arányok, hiszen mindegyik szósz, keverék elég intenzív ízű és ha túl sok kerül bele, akkor már nem lesz olyan finom.

Tálalásnál (ezt még azért fokozhattam volna) a csírás salátakeverékre pakoltam a brokkolis rákokat, közéjük rakosgattam néhány kocka avokádót, majd jól megszórtam az egészet pirított fekete szezámmaggal.

Próbáljátok ki!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése