2013. december 2., hétfő

Gasztrokriszta Amszterdamban

Néhány napot kedves barátnémnál töltök hollandföldön. Ma két barátnő volt hivatalos vacsorára "hozzánk". Örömmel vállaltam magamra a főzés feladatát. Valami húsmenteset kellett kitalálnom, lévén mindketten vegetáriánusok.
Az egy külön posztot megérne, hogy milyen itt a bolt zöldségfelhozatala... Ott helyben találtuk ki, hogy mi is legyen a vacsora, látván, hogy milyen sokszínű a választék. A thai citromfűért csak odasétáltam a hűtő fűszernövény részlegéhez és minden különösebb keresgélés nélkül, egy elegáns mozdulattal leemeltem a polcról. (otthon minimum a Vásárcsarnokig kellett volna mennem). A másik meglepetés a pak-choi volt, ami szintén nem úgy nézett ki mint nálunk, hatalmas zöld levelekkel díszelgett. Élmény volt összeválogatni az alapanyagokat. Hiába... a nyugat, az nyugat :).



Alapanyagok
˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙
5 gerezd fokhagyma
2 cm gyömbér
1 thai citromfű
1 lilahagyma
2 sárgarépa
1 marék zöldbab, tényleg zöld, nem sárga
3 levél pak-choi
fél póréhagyma
1-1 piros, zöld, sárga kaliforniai paprika 
2 doboz kókusztej
2 teáskanál vörös curry paszta
1 marék kesudió

Bájos segítőtársammal, Rékával hozzáláttunk az aprításhoz. Az ilyen gyors ételeknél tv-szakácsosan szoktam eljárni, hogy mindent felvagdosok a főzés előtt, kis tálkákba rakosgatom szét, mert főzés közben már nincs idő a szeletelésre. Mindennek megvan a maga formája, mit milyenre kell vágni: a sárgarépát gyufaszálra (julienne), a fokhagymát, gyömbért, citromfüvet, hagymát egészen apróra, a zöldbabot kb. 4 cm-es darabokra, a pak-choit csíkokra, de a levelét külön, mert az csak a végén kerül bele az ételbe, a kaliforniai paprikát pedig nem túl apró kockákra.

Azt még el kell mondjam, hogy a környezet sem utolsó, hiszen Amszterdam egy folgalt házának konyhájában tevékenykedtem. Úgy kezdtem, a Réka által a sajtboltból kimenekített kecskesajt rozmaringos olajában megpirítottam a lilahagymát, a fokhagymát a gyömbért és a thai citromfüvet.
Itt kellett volna a vörös curry pasztát is kicsit pirítani.

Erre dobtam a sárgarépát és a zöldbabot, ezeket kellett a legtovább melengetni, ezért ők kerültek elsőként sorra. Akkor így nézett ki a serpenyőben.







Amikor még roppantak, de már nem voltak teljesen nyersek következett a sokszínű paprikacsapat, a pak-choi szárrésze, a póréhagyma és a marék kesudió ezekkel is pirítottam még kicsit a gezemicét.


Természetesen sózni kell, meg néhány loccsintás szójaszósz sem árt neki. Majd mikor már úgy ítéltem, hogy még elég ropogósak a zöldségek, de már nem nyersek, nyakon öntöttem két kb. 2dl-es doboz kókusztejjel, ezzel még rottyant kettőt, hogy kicsit besűrüsödjön és készen is volt.


Köretként rizst tálaltunk hozzá. Itt természetesen létezik olyan rizs is, amibe előre belekevertek különböző magvakat és szárított gyümölcsöket, nem mintha az ember nem tudná magától beletenni... :)


Ez még a kókusztej előtti állapot, talán itt látszik a legjobban az étel.

A kész ételről már nem készült igazán értékelhető kép, mivel éhesek voltunk.

Ott a tányéron, látjátok?
Ők ették :) Azt mondták finom.
Mindez pedig ebben a szépséges városban.
 
 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése